Könyvajánló 3-6 éves gyerekeknek

Forrai Katalin: Jár a baba, jár
"Még felnőttkorunkban is szívesen emlékezünk azokra a percekre, amikor még mi lovagoltunk édesapánk térdén, minket dúdolt álomba édesanyánk, és a mi ujjainkat nyitogatta nagymama, amikor nyulászni küldte a vadászt."


Forrai Katalin: Ének a bölcsödében
Az Ének a bölcsödében az Ének az óvodában című könyvhöz hasonlóan szülőknek és nevelőknek szól. A játékok és jótanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyerekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzunk. Az óvoda ugyanilyen szellemben folytatja a zenei nevelést és reméljük, hogy a sok szép élmény hatására a gyermekek zeneileg érdeklödő, kiegyensúlyozott, derűs emberré válnak.



Forrai Katalin: Ének az óvodában
Forrai Katalin könyve az alapfokú ének-zeneoktatás nélkülözhetetlen segédeszköze, amely a zenei kultúra továbbadásában, a magyar népzenekincs megismertetésében, a zenei készségek fejlesztésében nyújt szakmai, módszertani segítséget. a szinte teljes óvodai dalanyagot felölelő zenei példatár az otthoni és óvodai énekléshez, játékhoz, zenehallgatáshoz kínál 330 régi és új mondókát, dalt és énekes játékot. A kötetet, amelyet minden zenét kedvelő, gyerekekkel foglalkozó felnőttnek, iskoláknak, óvodáknak és könyvtáraknak ajánlunk, Rogán Miklós szemléltető ábrái és rajzai díszítik.


Tóthné Pálya Marianna: Tente baba, tente....
A népi mondókák kifejezés hallatán elsősorban olyan versikék jutnak az eszünkbe, amelyeket a gyerekek, felnőttek találtak ki és szájhagyomány útján maradtak fenn. A gyermekmondókákat tömören, ugyanakkor sokoldalúan meghatározni igen nehéz lenne. Az értelmező szótár szerint: "a kisgyerekek életével, a természet jelenségeivel kapcsolatos ritmikus, dallamos versike, amelyhez bizonyos mozdulatok, cselekvések tartoznak".



Gállné Gróh Ilona: Ringató, énekeljünk es játsszunk a legkisebbekkel!
A közös éneklés és játék életre szóló élmény kisgyereknek és felnőtteknek egyaránt! Több, mint 100 dal, mondóka, ölbeli játék, hangutánzó mese egy könyvben CD-melléklettel. „Énekeljünk és játsszunk a legkisebbekkel!” - szól a könyv alcíme. A Ringató foglalkozások élményeiből született ez a könyv, amely felnőtteknek íródott. Szülőknek, nagyszülőknek, gondozónéniknek, óvónéniknek. Bőséges gyűjtemény, mindenki talál benne kedvére valót. Belekerült néhány olyan magyar népdal is, amit szívesen énekeltünk a foglalkozásokon az anyukákkal, de talán van, aki azt gondolja: nahát, ez nem gyerekdal! Mégis itt van, mert szerettük, mert szép, mert jó ezeket is elénekelni.


Marék Veronika: Boribon születésnapja
Miért veszi fel Annipanni a legszebb ruháját? Miért süt vajon tortát? Miért szed virágot? A válasz mindenre: Titok! Persze végül mindenre fény derül: ez a nap Boribon születésnapja!



Marék Veronika: Boribon és a 7 lufi
Egy esős napon Boribon hét színes lufit kap Annipannitól: pirosat, narancsot, sárgát, zöldet, világos- és sötétkéket, no meg egy lilát..



Marék Veronika: Boribon és Annipanni
Boribon, a kismackó elindul szamócát keresni, ám szamóca helyett egy kerek szalmakalapot, egy kék inget és egy pár piros cipőt talál.



Marék Veronika: Boribon, a játékmackó
Volt egyszer két testvér: Gabi és Gyuri. Nem nagyon hasonlítottak egymásra, de abban teljesen egyformák voltak, hogy nem vigyáztak a játékaikra. Boribonra, a szürke játékmackóra sem. A legelső Boribon-történet, még Annipanni nélkül.



Marék Veronika: Boribon beteg
Ez a mese egy olyan témáró szól, amely minden kisgyerek (és kismackó) életében sajnos előfordul: a betegségről. Boribonhoz belázasodik, kijön hozzá a doktor bácsi, gyógyszereket kell szednie, feküdnie kell az ágyban, sot, még hűtűfürdőt is kap.



Marék Veronika: Boribon kirándul
Boribon és Annipanni ezúttal kirándulni indulnak, hogy megnézzék a házuk fölött magasodó furcsa sziklát. A felfelé vezető útnál már csak lefelé vezető viszontagságosabb.



Marék Veronika: Boribon autózik
Boribon és Annipanni délutánra vendégeket várnak. Almáspitét sütnének, de a legfontosabb hiányzik, az alma. Boribon útnak indul kicsi piros autójával, a messzi öreg almafához. Hogy milyen kalandokba keveredik az út során, megtudhatjátok a könyvből.



Marék Veronika: Boribon muzsikál
Boribon kap Annipannitól egy gyönyörű focilabdát - csak éppen Boribon nem tud focizni, Annipanni pedig éppen nem ér rá vele foglalkozni...



Marék Veronika: Kippkopp a fűben
Kippkopp, a gesztenyegyerek felébred téli álmából és játszótársat keres. Kalandos útja során rengeteg állattal megismerkedik. De vajon megtalálja-e elveszetnek hitt barátját, a katicabogarat? Kiderül a meséből, melyet az írónő gyönyör#369; színes rajzai kísérnek.



Marék Veronika: Kippkopp és a hónapok
"- Halihó, mindent beborít a puha hó! - kiáltotta vidáman Tipptop, a gesztenyelány. - Készítsünk egy hóembert itt, a dombtetőn! Mindjárt munkához is láttak. Gömbölyítettek két hógolyót és egymás tetejére rakták. Két kicsi hógolyóból lett a hóember keze. Végül feldíszítették ágacskákkal, színes bogyókkal." - kezdődik a mese.



Marék Veronika: Kippkopp és Tipptopp
A napsütötte őszi erdőben egy helikopter-falevélen gesztenyekislány utazik, akit Tipptoppnak hívnak. Tipptopp találkozik mindenféle állattal, a sünnel, a mókussal, a pillangóval, a békával. Beöltözik ennek is, annak is, hiszen jön az ősz, társ kellene, meg valami búvóhely, de egyik sem az igazi. Egy átsírdogált éjszaka után aztán találkozik Kippkoppal, és minden megváltozik?



Marék Veronika: Kippkopp a hóban
Kippkopp , a gesztenyegyerek arra ébredt egy téli reggelen, hogy fázik. Hideg volt a kamrában, nagyon hideg. valami történt odakint! Kippkopp története szép képekkel.



Marék Veronika: Kippkopp karácsonya
A történetből a gyerekek megtudhatják, hogyan töltötte karácsonyát Kippkopp, a gesztenyegyerek és kis barátja, a cinke.



Marék Veronika: Kippkopp gyerekei
"Egy öreg fa gyökerei között lakott Kippkopp, a gesztenyefiú és Tipptopp, a gesztenyelány.- Úgy szeretem ezt a kuckót! - szólt Kippkopp egy napon. - Szép, szép... - sóhajtott Tipptopp - csak hiányzik belőle valami.- Ugyan mi?- Hát... egy gyerek.- Ezen könnyen segíthetünk!- kiáltotta Kippkopp. - Azt hiszem, éppen megérett a vadgesztenye! Odasiettek a gesztenyefához, de csalódottan látták, hogy a fa alatt csak néhány tüskés, zöld gömböcske hever..." - kezdődik a mese.



Könyvajánló 6-10 éves gyerekeknek

Szepes Mária: Pöttyös Panni
Az egyszerű történet, a kedves figurák nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A türelmes, találékony nagymama cserfes unokájával együtt olvasóját (mesehallgatóját) is eligazgatja a hétköznapokban: s mire eljutnak az óvodáig, már sok-sok dolgot megtanulnak a világról.



Szepes Mária: Pöttyös Panni az óvodában
Panni nem érti, vajon miért éppen Péterkét nevezi ki az óvónéni tisztaságfelelősnek. Hiszen Péterke folyton maszatos, sokat verekszik, lekváros kenyeret dug a zsebébe és egyszer még az egyik szemöldökét is levágta. Talán az óvodában még egy ilyen vadóc kisfiú is megváltozhat?



Szepes Mária: Pöttyös Panni naplója
Panni iskolás lett. A második padba ültették. Hogyan mesélhetné el első osztályos élményeit Tamarának, ha még nem tanult meg írni? A nagymama remek ötlettel áll elő: naplót vesz Panninak, aki pedig a legmulatságosabb kalandokat a füzetlapokra rajzolja. Kockás Peti bezzeg rögtön tudni akarja, mit jelentenek a rajzok Pöttyös Panni naplójában.



Szepes Mária: Pöttyös Panni - Harkály anyó
Panni kíváncsian figyeli a lakótelepi házak tetején kopácsoló harkályt, aki olyan erősen veri csőrével a tévéantennákat, hogy valósággal zeng belé a környék. Egy nap azonban a kedves Harkály anyó eltűnik. A csend, amit maga után hagy szomorúsággal tölti el Panni szívét. Vajon egyszer majd ugyanígy emlékké válik az óvoda, a szüret és Ila néni is? Egy okos középsősnek mindent meg lehet magyarázni. Néha még jobban is, mint a felnőtteknek.



Szepes Mária: Pöttyös Panni - Rőzse néni kunyhója
Panni Jakab-pusztán tölti a nyarat nagybátyjával, Lacival. Sokat labdáznak, fürdenek, bicikliznek, ám a legizgalmasabb minden időtöltés közt az, ahogyan esténként át- meg átjárnak a mesebeli Rőzse néni kunyhójába. Hiszen Jakab-puszta egy része belelóg a mesébe! Majszi, a fürge nyuszi és Csiricsakk, a szemtelen, tolvaj csóka is náluk vendégeskedik, sok gond és öröm költözik velük a vidéki kis házba.



Szepes Mária: Pöttyös Panni - Eleven képeskönyv
A Pöttyös óvoda udvarán sürögnek-forognak a gyerekek, egyikük kagylókkal, kövekkel, gyökerekkel megrakott talicskát tol, másikuk árkot ás, néhányan virágokat ültetnek. A szorgos kis kezek munkájának jutalma egy gyönyörű sziklakert. Másnap Eszter néni diafilmje, mint eleven képeskönyv, messzi tengerekről, delfinekről és cápákról mesél az óvodásoknak.



Szepes Mária: Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója
A pöttyös-kockás napló kétféleképpen meséli el, hogyan zajlott a repülôroller próbaútja és a pasaréti olimpia. Pöttyös Panni őszinte történeteit Kockás Peti fantasztikus meséi követik, Peti képzelete egyre színesebbre rajzolja a valóságot, és Panni sem mindig az igazmondás útját járja. A bölcs nagymama azonban tudja, mi igaz vagy hamis a gyerekek szívében.



Szepes Mária: Pöttyös Panni - Zsákbamacska
Az óvoda udvarán közlekedési játszótér épül. Vajon ki irányíthatja a forgalmat az óvodások közül? Panni, aki megszelídíti a mindig zsörtölődő Rónai nénit? Gabi, aki balesetet szenved? Bitui, a vietnámi vendég kislány? Vagy Peti, aki kívülről fújja a legfontosabb közlekedési szabályokat? Csak egyikük lehet közlekedési rendőr, a többieket Ciróka és Miróka bábjátéka vigasztalja.



Szepes Mária: Pöttyös Panni - Csupaszín
Miközben az óvodások a színekkel ismerkednek, Panni nagy izgalommal várja kistestvére születését. Képzeletében egy hosszú szőke hajú kislány elevenedik meg, aki ahogy világra jön, már el is tud számolni húszig. A valóság azonban egészen más. A kisöccse kopasz bogomasina, és az egész család élete körülötte forog. Panni elkeseredésében világgá megy. Hogyan kerül haza, és megbarátkozik-e az új jövevénnyel? Lehet a kisbabák nyelvén beszélni? ...



Könyvajánló 10 éves kortól

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
"Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok." "Bezzeg..." - mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.



G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején
Diákok ajánlják:"A szekrény teteje. Ez Andrea kedvenc helye. De ha az embernek van egy kishúga - néha még akarata ellenére is - rá kell szánnia a szabadidejét. És miért pont ekkor kell a rég elveszett nővérnek is betoppannia? Ennek a következménye bizony egy eseménydús nyaralás lesz...G.Szabó Judit kifinomult humorú regénye az olvasót azonnal magával ragadja és arra ösztönzi, hogy megpróbálkozzon azokkal a dolgokkal, amelyekről ez a regény szól.

Ajánlom ezt a könyvet azok figyelmébe, akik szeretik a vicces kalandokat, amelyek egy kis fantáziával velünk is naponta megtörténhetnek." H. Dóra könyvajánlata

Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában
Ilyet se látott még a világ! Hogy egy nyomozó a gyerekrablók pártjára álljon, őket segítse, és ezzel összezavarja a rendőrséget? Meg egyébként is: milyen detektív az, aki nyomozás helyett focizik, ócskásnak meg kéményseprőnek öltözik, és ezzel szinte őrületbe kergeti szerencsétlen főnökét? De ez még semmi! A legfurcsább, hogy mi, az olvasók is egyetértünk Hecseki Boldizsárral, és izgatott lelkesedéssel követjük Kondor Lajcsi, az elrabolt kisfiú kalandjait. Pedig a regény ugyanolyan vérfagyasztóan kezdődik, mint a gyerekrablásról szóló történetek általában. A kisfiú eltűnik, a rablók zsaroló levelet küldenek, pénzt követelnek és fenyegetőznek. Továbbá minden szörnyen titokzatos és félelmetes. Aztán elszabadul a pokol! Megtudjuk, hol van az elrabolt gyerek, és kik a rablók, miközben az ifjú nyomozót, Hecseki Boldizsárt, folyton letartóztatják…


Nógrádi Gábor: Gyerünk haza!
Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom. Az angliai testvérpár nem önszántából nyaral Kokason, a szüleik küldték őket ide. A kerti budit még csak megszoknák, de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár. Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátára, és a húga után ered. A gyerekek haza akarnak szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek. Talán végül még Magyarországot is megkedvelik?


Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok!
Amikor Mesi meglátja, hogy a macska felkergeti a kutyát a fára, rögtön tudja, hogy tudós nagyapja kísérlete sikerült: a kutya és a macska „helyet cseréltek”. De a Tata igazi célja nem az, hogy állatokkal kísérletezzen. Ő sokkal többre vágyik. Szerinte két ember csak úgy ismerheti, értheti meg egymást igazán, ha személyiséget – lelket – cserélnek, legalább egy kis időre. De ki lesz az a két ember, aki ezt vállalja? Mesi anyukája, a komoly tanárnő ...



Nógrádi Gábor: PetePite
A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is áváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt a megszólalás után is. Így aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli.



Nógrádi Gábor: Marci öröksége
Marci nagynénje nem akarja, hogy az öccse, Szálem hozzájusson az örökséghez. A pénzt a terroristák támogatására akarja fordítani. Rózsi, a bérgyilkos azonban sehol sem találja Marci apját. Meghalt? S ha meghalt, mi legyen Marcival, aki a hatalmas vagyon egyedüli örököse lesz? A történetből többet nem mesélhetünk el. Az izgalmas bűnügyi regény fejezeteiben olyan fordulatok vannak, amelyeket nem ismerhetünk meg előre, mert elvész az izgalom.



Nógrádi Gábor: Marci visszavág
Nógrádi Gábor új könyvében Marci az édesapjával együtt veszi fel a harcot Borisz, az átváltozóművésznek is kiváló bérgyilkos ellen. Szerencsére segítségük is akad: egy macska lelkű kutya, egy megjavult bérgyilkos, valamint Marci nagyszülei, akik már nincsenek is a valódi világban… A humoros és izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági krimi a szerző előző regényének, a Marci örökségének folytatása.



Nógrádi Gábor: Hogyan neveljünk?
Akarod tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédodat, a barátod mamáját, a macskát és a házilegyet? Tudod, hogyan nevelhetjük le magunkat az orrturkálásról, a kézizzadásról, a falánkságról, a tévénézésről, a félelemről és a csúnya beszédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból meg kitűnő tanulót nevelni? Vagy talán a családodat akarod átnevelni: a kistestvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán ...



Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.


Petőfi Sándor: János vitéz
Petőfi Sándor a János vitéz írásakor huszonegy esztendős volt: néhány évvel túl a késői gyerekkoron, nemrég még az iskolapadot koptatta. Az ifjúkor végén a férfikor küszöbén már országosan ismert költőként mesealakot formált, mesefigurákat teremtett. Úgy, hogy a szereplők egy része hús-vér ember, csak éppen csodás események részeseivé válnak. Petőfi a János vitéz születésekor egy újságnál dolgozott mint szerkesztő, az írásaiból élt. Lakása nem volt, az újság főszerkesztője, egyben barátja fogadta be az egyik kicsiny szobába. A mindig mozgékony, estéit inkább társaságban töltő Petőfi 1844 novemberében nemigen mozdult ki otthonról, ahogy barátja az utókornak megörökítette "jól befűtötte szobáját, pongyolára levetkőzött, rá-rágyújtott hosszúszárú pipájára, s egész füstfelhőt csinált maga körül, s olykor egyet kortyantva a hevítő piros borból, nyugtalanul járt fel s alá; mint egy oroszlán egy szűk kalitban." Így, ilyen békés körülmények között íródott a magyar irodalom egyik legszebb költeménye, az alkotó, Petőfi nyugtalansága viszont érthető: micsoda alakokat, embereket és állatokat, micsoda tájakat idézett meg lelkéből. Micsoda világot teremtett fantáziája. Kevesen tudják, hogy a János vitéz két részben készült el. Először odáig, hogy a hős a francia királyi udvarból hazaérkezett a szomorú valóságra. A költő fölolvasta barátainak, aztán újra nekigyürkőzött az írásnak: János vitézt a "földi megpróbáltatások után a mesék megpróbáltatásai" közé viszi. Néhány hét alatt teljes az egész mű, az irodalmi élet és az olvasók elragadtatására. Ez a gyönyörű elbeszélő költemény olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. A falusi élet rajza, a mesék birodalma vissza-visszaköszön emlékeinkből, olvasmányainkból. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat. Azt, amit minden sorával, minden művével akart a szabadságharc költője. A magyar nép vágyát is megfogalmazta a költő. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: "a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma."


Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
A Lúdas Matyi Fazekas Mihály elbeszélő költeménye, első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül ki is adták Bécsben. Fazekas átdolgozta a művet és saját neve alatt jelentette meg, 1817-ben Bécsben. Műve előszavában utal a plágiumra. Ritmusa: hexameter. A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban) Fazekas Mihály vígeposza az egyszeri libapásztorfiúról szól, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földesúr, Döbrögi eszén. Fazekas a mu témáját a középkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletet. Főhőse jellegzetes népmesei figura. Végső formájában 1817-ben jelent meg először. A Lúdas Matyi-történet – vándor motívum. Fazekas azonban igazán magyar történetté alakította, a táj magyar, az emberek magyar parasztok, Döbrögi magyar földesúr. A költő szívesen alkalmazza a népnyelv fordulatait, tájszavait; stílusa humoros, és tükrözi együttérzését a szegény néppel.